Pontosan ismerjük az ellenfelet! Minden pozitív és negatív tulajdonságával tisztában vagyunk. Ismerjük erősségét és gyengeségét, erényeit és hibáit. Ehhez jöhet még ego, önérzet, szülői minták, életünk során szerzett pszichés sérülések, traumák, mantrák…. Mégis vagy talán éppen ezek összessége miatt is irgalmatlanul nehéz önmagunkkal szembenézni. Tudom, mert átéltem és napi szinten sem tudom kikerülni, nem úszom meg, de már nem is akarom megúszni. Már tudom, hogy ez tanulás, amiben fejlődöm, erősebb és bölcsebb leszek általa.
,,Hogy bármit legyőzz, ahhoz le kell győznöd magad.” /Kowalsky/Talán, de inkább nem talán, hanem biztos, hogy nehezebb is mint úgy általában az életben másokkal megvívni a küzdelmeinket és ezt te is tudod, aki ezeket a sorokat most olvasod. Ugye tudod? Egy dolog mégis csak arra ösztönözhet, hogy ezt meg kell tennünk. Szembe kell nézni önmagunkkal. Le kell győzni önmagunkat és el kell fogadnunk önmagunkat. A rossz ebben az, hogy ha önmagunkat nem sikerül legyőzni, akkor sincs más valasztásunk mint hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk és elfogadjuk azt az élethelyzetet is, amiben éppen vagyunk. Ebben az is benne lehet hogy így nem találjuk meg a lelki bodogságot sem magunkkal, sem más oldalán. Azt gondolom hogy a lelki békénk megteremtése érdekében mindenképpen meg kell tennünk. Mindenkit más közeg vesz körül. Család, barátok stb…..és persze vannak olyanok is, akik magányosabb életutat kaptak vagy éppen választottak. Nem egyformán számíthatunk majd a környezetünkre, amikor majd filmünk végéhez érünk. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy egy valaki ott lesz, mert ő eddig is ott volt és ha másra nem is, rá mindig számíthattunk. Ugye te is tudod, hogy ez mi magunk vagyunk ez te magad vagy. Tehát a bölcsesség azt a gondolatot ébreszti fel bennem, hogy ha valamit meg kell tennünk hogy jobbá váljunk vagy/és éppen az aktuális élethelyzetünk jobbá váljon azt meg is kell tennünk, mert ha majd a végén visszatekintünk az életünkre, akkor már nem lesz jelentősége. A bölcs emberek azt mondják, hogy a filmünk végéhez közeledve elsősorban nem azok a tetteink jönnek majd elő amiket megtettünk és meg is bántunk, hanem azok amiket megtehettünk volna, de nem tettünk meg soha.
Talán azért is, mert nem voltunk képesek, nem voltunk elég erősek ahhoz, hogy szembenézzünk önmagunkkal